Egymás után három hazai mérkőzést játszott a Philadelphia 76ers, nézzük hogy teljesített kedvenc csapatunk.
Elsőként a Cleveland Cavaliers volt a vendég. Az első negyedben még fej-fej mellett haladtak a csapatok, aztán a játékrész végén egy 13-4-es rohamnak köszönhetően ellépett a Sixers, és onnantól kezdve sikerült tartani a magabiztos vezetést. Végül 117-97-es győzelemmel vonulhattak le a pályáról kedvenceink. A meccs hőse Thaddeus Young volt, aki a kispadról beszállva szinte tökéletes meccset zárt, hiszen 12 mezőnykísérletéből 11-et értékesített, és 26 pontja mellé 11 lepattanót is összeszorgoskodott. Rajta kívül felsorolhatnám az egész csapatot szép sorjában, de nem teszem, a kulcs ugyanis az volt hogy 7 játékos is kétszámjegyű pontot szerzett, igazán kivételes meccs volt ez tehát támadószempontból. A Cavsben JJ. Hickson és Mo Williams volt a húzóember, míg a cserék közül Daniel Gibson nyújtott átlagon felülit.
E remek ráhangoló meccs után következett Kelet legerősebbje, a Boston Celtics. Mindenki féltette a csapatot, bár az 5 meccses hazai győzelmi sorozat azért bizakodásra adhatott okot. Végül nem is kellett csalódni a szurkolóknak, mert bár vereség lett a vége, a Sixers végig partiban volt a bostoniakkal, és egy hajszálon (pontosabban egy utolsó másodperces alley-oop-on) múlt hogy nem sikerült meglepetést okozni. Ismét remek csapategységről tettünk tanúbizonyságot, hiszen 7-en is 10 pont felett végeztek. Iguodala 14 pontja mellett a gólpasszokkal sem fukarkodott, 11-et sikerült kiosztania. A legponterősebb Jodie Meeks volt, aki távolról megint nagyon érezte a gyűrűt, 4 triplakísérletéből mindegyik a helyén landolt, összesen 19 pontig jutott. A palánk alatt természetesen Brand volt a legaktívabb, 14 lepattanót gyűjtött be 13 pontja mellett. A kispadról a Young-Williams kettős ismét jelentős szerepet játszott, összesen 32 egységgel tolták előre a csapatot. A Bostonban Rajon Rondo hozta a tőle megszokott hihetetlen számokat (19 pont, 14 gólpassz, 5 lepattanó). Paul Pierce és Kevin Garnett magukhoz képest csöndesebb estét fogtak ki (bár Garnett pöcizte be a győztes kosarat), ellenben Ray Allen (23 pont) és a cserék közül Glen Davis (16 pont, 7 lepattanó) remek teljesítményt nyújtottak. Összességében a Boston kiváló dobószázaléka miatt megérdemelt győzelmet aratott, de így is minden okunk megvan a büszkeségre, helyt állt a Sixers.
A szoros vereség után (ami véget vetett a hazai pályán elért, 5 mérkőzésen át tartó győzelmi sorozatnak) jöhetett a New Orleans Hornets Chris Paulostul. Az izgalmasra és látványosra sikeredett Celtics elleni meccs ellentéte volt ez, kevés ponttal, és különösen a Hornets oldalán hihetetlenül gyenge támadójátékkal. Az első félidőben eldőlt minden, a Hornets ugyanis 23 ponttal zárta az első két negyedet. Egyedül Paul volt képes pontot szerezni (25-ig jutott), a többi Darázs előtt mintha bedeszkázták volna a gyűrűt. Ennek tükrében nem meglepő hogy a mieinktől egy átlagos támadó teljesítmény is elég volt a győzelemhez. Iguodala szezonbéli negyedik dupla-dupláját érte el (16 pont, 10 lepattanó), Elton Brand pedig ismét eredményes volt a palánk alatt (15 pont, 13 pattanó). A kispadról Lou Williams adott nagy lökést a csapatnak 17 pontjával. A végén 88-70 állt az eredményjelzőn.
Hogy előre is tekintsünk: két nyerhető mérkőzés következik, először New Yersey-be utazik a csapat, aztán hazai pályán a gyengébbik los angelesi társulat lesz az ellenfél. Ha ebből a két ütközetből is győztesen jönnénk ki, az megadhatná a kellő lökést a januárba átnyúló, 8 meccsen át tartó idegenbeli túrához.
